A múlt emlékezése, a jövő szolgálata

A tollaslabdatorna sokkal több volt, mint egy játék. Minden egyes szerva a rugalmasságot szimbolizálta; minden gyors visszahordás a pontosságot és az elszántságot testesítette meg. A pályán a játékosok a határaikat feszegették, nemcsak fizikai erőt, hanem stratégiai gondolkodást és rendíthetetlen szellemet is bemutatva. Ez pontosan azokat a tulajdonságokat tükrözi, amelyek jellemezték azokat a hősöket, akikre szeptember 3-án emlékezünk: a nehézségekkel szembeni ellenálló képesség, a stratégiai egység és a béke megteremtésére irányuló rendíthetetlen akarat. A torna az élet és a béke ünneplése volt, amelyért ezek a hősök harcoltak. Bizonyíték volt arra, hogy küzdelmük tiszteletének legjobb módja az, ha teljes mértékben, egészségesen és a fejlődést előmozdító versenyszellemmel élünk.

Ez elvezet minket a szeptember 3-án tartott katonai parádé mélyreható jelentőségéhez. Ez nem a militarizmus megnyilvánulása, hanem az emlékezés ünnepélyes szertartása és a béke iránti szilárd elkötelezettség. A parádé több kulcsfontosságú célt szolgál:

Az áldozatvállalás tisztelete: Ez a nemzet legmagasabb gesztusa a veteránok és a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelemben elhunyt számtalan ember előtt. Biztosítja, hogy hatalmas hozzájárulásuk soha ne merüljön feledésbe.

A béke megőrzése: Azzal, hogy demonstrálja az ország erejét és szuverenitásának megvédésére való készségét, a felvonulás egyértelmű üzenetet küld: a nehezen kivívott békét meg fogják védeni. A történelem azt tanítja, hogy a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem valami, amit éberen fenn kell tartani.

Inspiráljuk a nemzetet: A kiállított precizitás, fegyelem és fejlett technológia hatalmas nemzeti büszkeség forrása. Minden állampolgárt, a katonától a diákig, arra inspirál, hogy törekedjen a kiválóságra a saját területén, hozzájárulva a nemzet megújulásához.

Megdöbbentő a párhuzam a tollaslabdatornánk és a nagy felvonulás között. Mindkettő lényegében a fegyelemről, a felkészülésről és a kiválóságra való törekvésről szól. A sportolók, akik hónapokig edzenek egy tornára, a katonák tükörképei, akik a nemzet védelmében elkötelezetten tökéletesítik tudásukat. Mindkét törekvés csapatmunkát, kitartást és közös célt igényel.

Ezért idén szeptemberben egy gyönyörű gobelint szőttünk, amely összeköti a múltat ​​a jelennel. A tollaslabdaverseny a "开创未来" (Jövő Teremtése) mozgalmunkat jelképezte – aktív, dinamikus, és az erős közösségi szellem, valamint az egészséges lakosság építésére összpontosít. A szeptember 3-i felvonulás a "铭记历史" (Történelem Emlékezése) mozgalmunkat jelképezte – ünnepélyes, tiszteletteljes és a múlt tanulságaira épülő.

Ugyanazon érme két oldalát jelentik. A múltra nem azért emlékezünk, hogy benne időzzünk, hanem hogy erőt merítsünk belőle. A jövőt nem tudatlanságban, hanem az elődeink által lefektetett szilárd alapokra építjük. Azzal, hogy a pályán versenyzünk, tisztelegünk a csatatéren hozott áldozatok előtt. Testünk és közösségünk építésével hozzájárulunk ahhoz az erős és virágzó nemzethez, amely minden ma emlékezetes hős legnagyobb álma volt.

Idén szeptemberben vigyük tovább ezt az egységes szellemet – örökké emlékezve, mindig törekedve és fáradhatatlanul együtt dolgozva egy fényesebb, közös jövőért.